Családi pótlék külföldre és külföldről
Manapság gyakori, hogy a szülők átmenetileg vagy munkavállalás miatt hosszabb időre az EU más tagállamában, illetve egy EGT-n kívüli országban tartózkodnak. Honnan és mennyi családi pótlékot kapnak ilyenkor? Milyen kötelezettségei vannak a családi pótlékra jogosultaknak? Összefoglaltuk.
A 883/04/EK uniós koordinációs rendelet és végrehajtási rendelete – 987/2009/EK rendelet – többek között szabályozza a tagállamok vonatkozásában a családi pótlékot is.
Magyarországon a családi pótlékot a Magyar Államkincstár folyósítja. A családok támogatásról szóló jogszabályok előírják, hogy kincstárnak 15 napon belül, írásban be kell jelenteni minden olyan változást, ami érinti a családi pótlék folyósítását. Ennek keretében jelenteni kell, ha az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik, továbbá az Európai Unió tagállamában vagy EGT államban történő munkavállalást illetve önálló vállalkozói tevékenység folytatását.
Miért is fontos ez az információ a Magyar Államkincstárnak?
Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT állam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT megállapodásban részes állam állampolgárával. Azaz ha például Kubába, Dél-Afrikába vagy Mexikóba 3 hónapot meghaladó időtartamra megy dolgozni a magyar családi pótlékra jogosult személy, akkor a családi pótlékának a folyósítását szüneteltetik.
Ha EU tagállamba vagy EGT államba megy dolgozni a magyar családi pótlékra jogosult magyar állampolgár, akkor ez esetben az alábbi szabályok érvényesülnek:
– Ha a magyar állampolgár a családjával egy másik EU tagállamban (EGT államba) megy dolgozni és ott lesz lakóhelye is, akkor a munkavégzés helye szerinti tagállamban fogja kapni a családi pótlékot.
– Más a helyzet akkor, ha kiküldetésben dolgozik egy másik EU tagállamban. Az EU tagállamban élő magyar állampolgárnak és a családjának a kiküldetés időtartama alatt továbbra is a Magyar Államkincstár folyósítja az ellátást.
– A harmadik eset az – ami azonban nem kevés számban fordul elő –, hogy a magyar állampolgár egy másik EU tagállamba (EGT államba) megy dolgozni, azonban a családtagjai továbbra is Magyarországon maradnak. Ez esetben a családi pótlék folyósítása több ország hatáskörébe is tartozik.
Két vagy több ország érintettsége esetén az összekötő feladatokat ellátó hatóságok döntenek arról, hogy melyik ország elsődleges feladata a családi pótlék folyósítása. Ha az úgynevezett elsődleges országban járó családi pótlék mértéke kevesebb annál, mint amennyit az úgynevezett másodlagos ország folyósítana, akkor ez utóbbi ország a családi pótlék különbözetét fogja folyósítani.
Példaként említeném az ausztriai munkavállalást. Ha kétgyermekes apa Ausztriában dolgozik, akkor a munkaviszonya alapján, a két egészséges gyermekére tekintettel havonta 230 eurót kapna. A család Magyarországon maradt, és Magyarországon dolgozó anya a két gyermek után havi 26 600 forint családi pótlékra jogosult. A családi pótlék különbözetét az osztrák hatóság folyósítja, ami havi 45 160 forint, éves szinten 541 920 forint.
(dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő – 2014)
– Annyi kiegészítést fűznénk hozzá, hogyha a Magyaroszágon maradt anya nem dolgozik, hanem valamilyen szociális juttatást kap (pl GYES), akkor a teljes családi pótlék a másik országból jár, illetve minden szociális juttatás a másik országból jár. Ez esetben a GYES-t sem fogja kapni az otthon maradt anya.
– Amit még fontos tudni, hogyha a későbbiekben a Magyar Államkincstár tudomására jut, hogy az apa 3 hónapot meghaladóan külföldön dolgozott, akkor visszamenőlegesen is megvonhatja, illetve vissza is fizetteti a családi pótlékot és a szociális juttatásokat (pl. gyes). Sajnos mivel a másik államban sokszor nincs lehetőség visszamenőlegesen megigényelni a családi pótlékot arra az időszakra, amire a Magyar Államkincstár visszaköveteli a családi pótlékot, így előfordulhat hogy az adott időszakra egyáltalán nem kap a család egyik tagállamból sem családi pótlékot. Sajnos a Magyar Államkincstár figyelmen kívül hagyja, hogy a másik államból nem lett igényelve családi pótlék, ők csak a jogosultságot vizsgálják és annak ellenére vissza kell fizetni a családi pótlékot, hogy a másik tagállamban egyáltalán nem lett megigényelve (ahonnan járt volna).
Hollandiában a családi pótlék két részből tevődik össze:
– Kinderbijslag (SVB folyósítja). Jövedelemtől független. Korcsoportonként változó. 0-5 év: €281,69/negyedév, 6-11 év: €342,05/negyedév, 12-17 év: €402,41/negyedév gyerekenként.
– Kindgebonden budget (Belastingdienst folyósítja). Havonta jár. Jövedelemtől függ. Egyedülálló szülőnek magasabb (egyedülállónak a támogatás szempontjából az minősül, akinek a gyereke Hollandiában a szülővel él, és senki más nem lakik velük egy lakcímen).
Elvált szülők esetén is jár családi pótlék!
Pl. apa Hollandiában dolgozik, a gyermek(ek) pedig otthon az anyával él(nek) és kapja az anya a magyar családi pótlékot. Ez esetben az anya jogosult a családi pótlék (kinderbijslag) különbözetet megigényelni Hollandiából.
